A 2025-ös PISA mérés eredményei a szakképzés szemszögéből
A sajtóban és a nyilvánosságban – sokszor politikai hovatartozástól függően – két hangos vélemény ütközik a nemrég publikált PISA eredményekkel kapcsolatban. Az egyik oldal szerint negatívumokat hangoztatja – hatalmas mértékben romlottak a magyar eredmények, Ausztria, Csehország, Észtország és Lengyelország jóval előttünk jár. A másik markáns vélemény szerint világszerte romlanak a mérési mutatók, és az említett országokon kívül a többi környező állam rosszabbul – jó néhányan – sokkal rosszabbul szerepeltek a mérésen.
Bővebben: A 2025-ös PISA mérés eredményei a szakképzés szemszögébőlEttől a vitától eltávolodva, az Oktatási Hivatal elemzésében az olvasható, hogy a felmérésben résztvevő 15 éves diákok tudása valamennyi területen szoros összefüggésben van a képzési formával: a gimnáziumi képzésben résztvevők lényegesen jobban teljesítettek a szakképző iskolákban tanuló kortársaiknál. A technikumi tanulók teljesítménye is szemmel látható mértékben elmarad a gimnazistákétól.
A kép forrása: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2025.pdf (2026.09.11.)
Ha megnézzük, hogy a képesség szerinti eloszlásokat, az látható, hogy a különböző területeknél technikumban tanulók 20-40 %-a, a szakképző iskolások kb. 70-80 %-a nem érte el a kettes képességszintet. Mit jelent ez? A kettes szint jelenti a társadalmi létminimumot: ez az a küszöb, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy fiatal felnőttként sikeresen boldoguljon a mindennapi életben, a munkaerőpiacon vagy a további tanulmányaiban.
Az 1a szinten lévő tanulók,
- szövegértése: képesek megérteni a rövid, egyszerű szövegek szó szerinti jelentését. Ki tudják keresni az expliciten leírt információkat, ha azok jól látható helyen vannak, és a szövegben kevés a zavaró tényező. Nem képesek összetettebb, közvetett következtetéseket levonni. Nem tudják összevetni a szövegben talált információkat a saját ismereteikkel, és képtelenek kritikusan mérlegelni a forrás hitelességét vagy a szerző elfogultságát.
- matematikai kompetenciái: Képesek megoldani olyan matematikai problémákat, amelyek teljesen ismerős, mindennapi helyzetekre vonatkoznak, és ahol minden szükséges információ közvetlenül és egyértelműen adott. Képesek egyszerű, direkt utasításokat követni, rutinműveleteket végrehajtani. Nem képesek matematikai modellek alkotására, absztrakcióra, valamint összetettebb összefüggések átlátására. Képtelenek önálló stratégiát kidolgozni olyan problémákra, amelyek nem követnek egy előre megadott sablont.
- természettudományi kompetenciái: Képesek felidézni és felismerni a legalapvetőbb, mindennapi tudományos tényeket vagy fogalmakat. Egyszerű adatsorokban vagy grafikonokon képesek felismerni a nyilvánvaló mintázatokat, és követni a strukturált, maximum két változót tartalmazó vizsgálati útmutatásokat. Nem képesek önállóan tudományos magyarázatot adni jelenségekre, nem értik a kísérletek tervezésének módszertanát (pl. a változók kontrollálását), és nem tudnak összetettebb adatokat vagy tudományos bizonyítékokat interpretálni.
A tanulmány kiemeli, hogy a magyar iskola korán szelektál (a 8 és 6 osztályos gimnáziumokban), a szakképző iskolában tanuló diákok viszont halmozott kompetenciahiánnyal küzdenek, és egyik kognitív területen sem rendelkeznek a korszerű társadalmi és munkaerőpiaci jelenléthez szükséges alaptudással.
Nem meglepő fejlemény az sem, hogy a szociális-kulturális háttér is jelentősen befolyásolja az eredményeket, hiszen régóta tudható: a magyar iskolarendszer erősen szegregál.
A mérési eredmények egyértelműen megmutatják, hogy a szakképzésben, különösen a szakképző iskolákban azonnali beavatkozásra van szükség: fejlesztő pedagógusokra, koncentrált kompetenciafejlesztésre és az oktatók célzott továbbképzésére, hiszen nincsenek eszközeik, módszereik ilyen mértékű kompetenciahiány kompenzálására. A feldolgozás után látszik, hogy kiemelt célként kell kezelni a kompetenciafejlesztést és annak segítését.
A nemzetközi összehasonlításban látszik, hogy Magyarországon a tanulók eredményeit az OECD átlagnál nagyobb mértékben határozza meg, hogy melyik intézményben tanulnak. Nőtt az alapszintet el nem érők aránya, és csökkent a kiemelkedően teljesítő diákok száma.
A tanulók 37%-a heti rendszerességgel használja feladatmegoldásaihoz a mesterséges intelligenciát. Tehát nem az a kérdés, hogy az AI-t beengedjük-e az oktatásban, hiszen már ott van. Az a kérdés, hogy meg tudjuk-e tanítani a promtolást, a forráskritikus használatot mind a tanulók, mind a tanárok számára.
A kép forrása: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2025.pdf (2026.09.11.)
A szakképzés problémáit sorolva kevesebb szó esik a gyermekek neveléséről. A kapcsolt kérdőívekből az is kiderül, hogy a tanulók egyötödét havonta többalkalommal bántalmazzák az iskolában. Ez az arány s szakképző iskolákban a tapasztalatok alapján még nagyobb lehet. Ezt a problémát nem lehet azzal kezelni, hogy iskolaőröket küldünk az intézményekbe. A szabályozás szintjén fontos lenne az iskola eszköztárát bővíteni ilyen esetekben. Szükség van edukációra a tanulók és az oktatók számára egyaránt.
Összegezve elmondható, hogy a magyar oktatásban felmerülő kompetenciákatérintő hiányosságok, és a szociális háttérből adódó hátrányok koncentráltabban érintik a szakképzést, így ott azonnali beavatkozás szükséges ezeken a területeken. A szakállamtitkárságnak ezeket a problémákat kiemelten kell kezelnie a közeljövőben.
Források:
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2025.pdf
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2025_Infografika.pdf
https://pisa2022-maths.oecd.org/files/PISA%202022%20Mathematics%20Framework%20Draft.pdfhttps://nces.ed.gov/surveys/pisa/pisa2022/technical-notes/index.asp